Szavazások

1000főt meghaladó rendezvényeken a mozgóőrség vagy gyalogőrség kötelező?
 

Designed by:
Szappg
Asztma felnőttkorban PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Beregszaszy Szabolcs   
2008. november 23. vasárnap, 09:57

Az asztma a légutak krónikus megbetegedése, amely világszerte több millió embert érint, ezen belül a terhes nők 1%-át. Az asztmára jellemző gyulladás beszűkíti a légutakat ezért a betegek fulladnak, nehezen kapnak levegőt. A terhesség alatt az asztma gondozása speciális megfontolásokat igényel, hiszen mind az asztma mind pedig a kezelésére használt gyógyszerek hatást gyakorolnak a terhes nőre és a magzatra egyaránt.
Szerencsére ma már számos korszerű kezelés segít abban, hogy az asztmás betegek nagyrésze (beleértve a terhes nőket is) tünetmentesen, az egészséges társaikhoz hasonló, teljes értékű életet éljen.



1. Hogyan működik a tüdő?



A légzés
Testünk belégzés útján jut levegőhöz. Akár orron, akár szájon át szívjuk be a levegőt, az a torkunkba, más néven a garatba jut. A garatban található egy kis szelep, amit gégefedőnek hívnak. Ez akadályozza meg, hogy a beszívott levegő a gyomrunkba, a lenyelt étel pedig a tüdőnkbe kerüljön. A levegő a garatból a légcsőbe jut. A légcső tetején található a hangadás szerve, a gége. A légcső alul két főhörgőre oszlik. Ezeken keresztül jut a levegő a tüdőbe.

A hörgők egyre kisebb és kisebb ágakra oszlanak, majd apró buborék-szerű léghólyagokban (úgynevezett alveolusokban) végződnek. Ezeknek a léghólyagocskáknak a falában történik a gázcsere, azaz a friss levegőben lévő oxigén áthatol a léghólyagok falán, és hajszálerekbe kerül, ahol a vörösvértestek veszik fel és szállítják a test szerveihez az életműködésekhez nélkülözhetetlen oxigént. Ugyanezek a vörösvértestek szállítják a szervek működése során keletkező széndioxidot a tüdőbe, amely a kilégzéssel a szájon és az orron keresztül hagyja el a szervezetünket.

 


2. Mi az asztma?
Az asztma egy hosszan tartó, krónikus betegség, mely a légutak gyulladásával és beszűkülésével, így ennek következtében nehézlégzéssel jár. Leggyakoribb kiváltó tényezői a légúti fertőzések, a hideg, száraz levegő, az allergiát okozó anyagok, mint például a por, a füst, az erős illatanyagok, vagy ezek kombinációi, illetve a fizikai terhelés.
Az asztma hullámzó lefolyású megbetegedés így a betegség tünetei nem állandóak hanem időről-időre változnak. Az asztmás rohamok alatt a légzés hirtelen nehezítetté válik. Azonban –különösen a megfelelő kezelés hatására- akár hosszú ideig tartó tünetmentes periódusok is előfordulnak.


Egészséges ember

Egészségesekben a védekező rendszer kiszűri a belégzéssel bekerülő legtöbb idegen anyagot, mint például a port, az allergiát okozó anyagokat, vagy a vírusokat mielőtt azok elérnék a tüdőt. Ha ezek az anyagok mégis átjutnak a szűrőkön, akkor a szervezet, hogy védje magát, fehérvérsejteket küld a tüdőbe, hogy elpusztítsa azokat, a tüdő pedig automatikusan fokozza a váladéktermelést az érintett területeken. A légúti váladék gátat képez az idegen részecskék és a légutak között. Ezek a lépések a gyulladásos válasz részei, amelyek a test természetes védelmi rendszerét képezik.


 
Asztmás beteg
Az asztma tulajdonképpen a légutak tartósan fennálló gyulladása, azaz a légutak falát borító nyálkahártya mindig duzzadt, vörös, vérbő és túlérzékeny. Ennek eredményeképpen az asztmás beteg olyan behatásokra is kórosan, azaz köhögéssel, nehézlégzéssel reagál, amit egy egészséges ember észre sem vesz. Az egészen enyhe asztmától eltekintve a betegek nagy része gyakran küszködik nehézlégzéssel, illetve már enyhe fizikai terhelés (pld. kocogás) hatására is fullad.

 
Allergia és asztma
Sokan összekeverik az asztmát az allergiával. A két fogalom összetartozik ugyan, de nem ugyanazt jelenti. Valaki lehet allergiás anélkül, hogy asztmás lenne, és lehet asztmás anélkül, hogy allergiás lenne. Az allergia nem más, mint bizonyos anyagokra – virágporra, állati szőrre, egyes gyógyszerekre, ételekre - adott túlzottan erős reakció. Ez a reakció több formában jelentkezhet: így kialakulhat könnyezés, szemgyulladás, orrdugulás, orrfolyás, kiütések, vagy akár asztma is, amely a légutak beszűkülésével, és nehézlégzéssel jár. Más szóval az asztma csak egy a lehetséges allergiás reakciók közül.

 
Azonban lehet valaki asztmás anélkül is, hogy allergiás lenne valamilyen specifikus anyagra, ebben az esetben a légútjai egyszerűen túlérzékenyek.
Asztma esetében a légúti gyulladás még akkor is fennáll ha a környezetben nincsenek allergiát okozó anyagok, sőt még a teljesen tünetmentes időszakokban is.
Mivel a betegek hozzászoknak ahhoz, hogy nehezen kapnak levegőt, idővel ez az állapot természetessé válik a számukra. Nem is tudják, mennyivel könnyebben lélegezhetnének.

 


3.Mi történik asztmás roham alatt?
Az asztmások állapota folyamatosan hullámzik, jobb, és rosszabb időszakok váltakoznak. A többnyire hirtelen kialakuló, rosszabbodást asztmás rohamnak nevezzük. Ezek a rohamok lehetnek enyhék, vagy súlyosak, a leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartoznak az allergiát okozó anyagok, a vírusfertőzések, a fizikai terhelés, a hideg levegő és a stressz.
Az asztmás roham magától is elmúlhat, kezelés hatására azonban szinte mindig oldódik. Néhány esetben viszont súlyosbodhat és akár halállal is végződhet.


Asztmás roham
Az asztma a légutak elhúzódó gyulladása, mely jelen lehet tünetek nélkül is, anélkül, hogy egyáltalán érzékelnénk. A megfelelő kezelés hiányában ez a gyulladás folyamatosan fennáll, így a légutak mindig gyulladtak, vörösek, duzzadtak, és túlérzékenyek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy olyan külső behatásra (vírusokra, fizikai terhelésre, vagy allergiát okozó anyagokra) is hevesen reagálnak, amelyekre az egészséges ember hörgői nem reagálnak
.
Hogyan reagálnak? A hörgők beszűkülnek. A köhögés, és zihálás egyre súlyosabb lesz, és a tüdőbe olyan kevés levegő jut be, hogy az asztmás úgy érzi, mintha egy szívószálon keresztül lélegezne, miközben befogják az orrát. Ez az asztmás roham. Gyakran jelentkezik éjszaka, amelyre az asztmás betegek többsége felébred álmából.

Az asztmás roham alatt a légutak beszűkülnek, amelynek okozója egyrészt :
- a fokozott asztmás gyulladás, amely a légutak falának a duzzanatával jár együtt
- másrészt a légutak falában lévő izmok összehúzódása és végül de nem utolsósorban a  túlzott váladéktermelés, mely eltömeszeli a légutakat.
A tünetek tarthatnak rövid ideig (percekig, vagy órákig), és reagálhatnak jól hörgőtágító kezelésre, de elhúzódhatnak akár napokig is. A hosszan tartó állapotrosszabbodás során a hörgőtágítók hatása gyengébb, és rövidebb ideig tart. Ha a tünetek súlyosak, vagy túl hosszú ideig tartanak, orvosi segítséget kell kérni, mert lehet, hogy a kezelés módosítására van szükség.
Asztmás roham alatt a már megismert változások létrejöhetnek hirtelen és erőteljesen, attól függően, hogy mennyire súlyos az asztmás roham. Ezek a reakciók egészséges légutakban nem jönnek létre.


 


4. Hogyan tudhatja meg, hogy van-e asztmája?

Az asztma világszerte több millió embert érint, függetlenül a korától, nemétől és é az életkörülményeitől. A fejlett iparral rendelkező országokban 12 emberből egy asztmás, de vannak olyan országok is, ahol ez az arány hétből egy. Sajnos egyre több és több ember -elsősorban gyermekek- válnak asztmássá. Bár az is gyakran előfordul, hogy az asztmás tünetek csak felnőttkorban jelentkeznek először.
Az asztma jellemző tünetei közé tartozik: a nehézlégzés, a mellkasi szorítás, a sípolás, zihálás, a köhögés és a csökkent fizikai terhelhetőség. Ezek a tünetek időről-időre változnak. Így minden asztmás életében vannak jobb és rosszabb periódusok. Sokan úgy gondolják, hogy egyensúlyban és kontroll alatt van az asztmájuk még akkor is, amikor az asztmás tünetek bekorlátozzák a mindennapi életvitelüket.

A következő néhány kérdés segíti az orvost annak eldöntésében, hogy Önnek van-e asztmája.
1. Volt-e már nehézlégzése vagy visszatérő nehézlégzéses rohama?
2. Volt-e már éjszakai köhögési rohama „olyan időszakban, amikor nem volt megfázva?”
3. Fizikai terhelés hatására jelentkezett-e már köhögése, nehézlégzése?
4. A megfázások rögtön a “tüdejére húzódnak” vagy tovább tartanak 10 napnál?
5. Van-e valamilyen allergiája, illetve virágporokra, állati szőrökre, dohányfüstre és egyéb allergénekre reagált-e már köhögéssel, nehézlégzéssel vagy mellkasi szorító fájdalommal? Nem minden allergiás embernek van asztmája és nem minden asztmás ember allergiás, azonban az allergia megnöveli az asztma kialakulásának a kockázatát.
6. Hideg levegő hatására volt-e már nehézlégzése, köhögése vagy mellkasi szorító fájdalma?
7. A családjában van-e valakinek asztmája vagy egyéb allergiás megbetegedése? Mert ebben az esetben nagyobb az asztma kifejlődésének az esélye.
8. Dohányzik/Dohányzott? A dohányosokban nagyobb eséllyel alakul ki asztma, illetve egyéb légúti megbetegedés.
9. A munkahelyén, vagy a lakóhelyén mennyire szennyezett a levegő? Hiszen a füst és a por szintén elősegíti az asztma kialakulását.


5. Hogyan állapítják meg az asztmát?
A betegség tünetei és eddigi lefolyása valamint a „fizikális” vizsgálat nagyon fontosak az orvos számára az asztma megállapításánál illetve annak megítélésében, hogy milyen súlyos a betegség. A következőkben a leggyakoribb orvosi vizsgálatokkal ismerkedhetünk meg.

Vizsgálatok
Az egyik módja annak, hogy a doktor képet tudjon alkotni a tüdő jelenlegi állapotáról az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF értéknek a megmérése, amelynek során egy kicsi műanyag eszköz ( az úgynevezett csúcsáramlásmérő) segítségével lemérhető, hogy a vizsgált személy milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. Egészséges emberek nagyobb kilégzési csúcsáramlást képesek produkálni, mint az asztmások, még akkor is ha az asztma éppen tünetmentes.
A csúcsáramlás mérőt gyakran használják az asztma diagnózisának a megállapításánál, a kezelés hatékonyságának a lemérésénél, valamint a rendszeresen végzett reggeli és esti mérésekkel a betegek saját maguk is pontosan monitorozni tudják az állapotukat.


 
Egy másik módszer, amelynek segítségével képet alkothatunk a tüdő állapotáról az úgynevezett légzésfunkciós vizsgálat vagy FEV1 mérés, amelyet a spirométer nevű géppel végeznek.
A mérés során egy mély levegővétel után a vizsgált személy olyan gyorsan és erősen fújja ki a levegőt, ahogyan csak tudja. Az egy másodperc alatt kifújt levegő mennyiségét mérik meg, ez az ún. FEV1 érték. Az asztmások légútjai beszűkültek, ezért a tüdejükben lévő levegőnek csak kis hányadát képesek kifújni az első másodperc alatt. A maradék kifújásához több másodpercre van szükségük. Az összes kifújt levegő mennyisége szintén kevesebb lehet, mint egy egészséges ember esetében.
 
Amennyiben ezek a módszerek nem szolgáltatnak elegendő információt az asztma megítéléséhez a következő vizsgálatokat rendelheti még el az orvos:
Az allergiavizsgálatok (vérvétel, vagy bőrteszt) segítségével megállapítható , hogy mely anyagok váltanak ki asztmás rohamot. Ennek során olyan tényezőkre is fény derülhet, melyek csak kis fokú légúti szűkületet és nehezített légzést okoznak, zihálást nem.


 
A mellkasröntgen abban segít, hogy más, az asztmához hasonló tünetekkel járó betegségeket állapítsunk meg, például tüdőgyulladást.

 

A különböző ún. provokációs tesztek során az asztmás tüneteket kiváltó tényező vagy hideg levegő belélegzése előtt és után is megmérik a légzésfunkciót, az úgynevezett FEV1 értéket spirométerrel és az így kapott értékeket összehasonlítják.

A hörgőtágító teszt elvégzésekor a légutakat tágító (ún. hörgőtágító) gyógyszerek belélegzése előtt és után is mérik a csúcsáramlás értékét, vagy a FEV1-et.

 


Jó tanácsok
Az asztma egy változékony, de jól kezelhető betegség. Az asztmás tünetek időről-időre szinte folyamatosan változnak jobb és rosszabb periódusokkal. Azonban a kezelési lehetőségek folyamatos fejlődése révén napjainkra már lehetővé vált, hogy az asztma terápiáját hozzáigazítsuk ezekhez a változásokhoz. Az asztma aktuális súlyossági fokához igazított kezelés lehetővé teszi, hogy az asztmások döntő többsége számára aktív, korlátozásoktól mentes, teljes életet tesz lehetővé.


Az életmód és a dohányzás hatása
A XXI. századra jellemző életmód hatására drasztikus mértékben megemelkedett az asztmások száma. A legnagyobb mértékben a gyermekek és a fiatalok között növekedett meg az asztma előfordulási gyakorisága.
Fontos, hogy az asztmára jellemző panaszok (lásd kérdőív) jelentkezése esetén minél korábban forduljunk orvoshoz, hiszen az időben elkezdett kezeléssel megelőzhető a légutak károsodása.
Mind az aktív, mind a passzív dohányzás hatására a tüdőfunkció nagyon gyorsan és folyamatosan romlik. A legújabb kutatási eredmények szerint, ha az Ön partnere, vagy kollégája dohányzik akkor ez akár 2-5-szörösére növeli annak az esélyét, hogy Ön asztmás lesz, vagy más légzőrendszeri betegsége alakul ki a passzív dohányzás hatására.
Azonban nemcsak a dohányzás az egyedüli probléma. A levegőben található különböző szennyező anyagok (por, füst, korom stb.) magas koncentrációja szintén jelentősen megnöveli az asztma kialakulásának az esélyét. Az esetek egy részében a munkahelyen található különböző irritatív anyagok felelősek a megbetegedésért (ún. foglalkozási asztma). A dohányzás tovább rontja a foglalkozási asztma tüneteit. Ezekben az esetekben tanácsos a munkahely megváltoztatása mellett a dohányzást is abbahagyni, hiszen így sokkal nagyobb esélye van a teljes felépülésnek.
Hogyan lehet együtt élni az asztmával?
Ne felejtse el, hogy az asztmának a mai korszerű kezelési módszerek mellett nem szabad befolyásolni, korlátozni a mindennapi aktivitásokat. A megfelelő kezeléssel az asztmás tünetek megszüntethetőek illetve kontroll alatt tarhatóak. Világszerte több millió ember képes aktív és teljes életet élni annak ellenére, hogy asztmások, hiszen a kezelőorvosukkal szoros együttműködésben azon fáradoznak, hogy megfelelő kontroll alatt tartsák a tüneteiket.
Változékony asztma tünetek
Az asztma egy rendkívül változékony betegség. Az asztmások légútjaiban folyamatosan fennálló gyulladás mellett többféle tényező hatására újabb, esetenként súlyos gyulladás alakulhat ki, ami az asztmás tünetek fokozódásához vezet. Ezeknek az állapotromlásoknak a gyakoriságát és frekvenciáját számos faktor befolyásolja. Mivel a légúti gyulladás súlyossága időről-időre változik ezért célszerű az asztma kezelését is ennek megfelelően az aktuális állapothoz igazítani egy megfelelő kezelési terv segítségével. Ez azt jelenti, hogy a kezelőorvosa utasításait követve a gyógyszer(ek) adagolását a tünetek súlyosságához adaptálva lehetővé válik, hogy mindig az éppen aktuálisan szükséges gyógyszermennyiséggel az asztma jól kontrollált legyen, azaz ne okozzon tüneteket. Ebben kulcsfontosságú, hogy pontosan kövesse a kezelőorvosa által előírt kezelési tervet!


Hogyan kerüljük el a kiváltó tényezőket?
Bár az asztma kialakulásának okai eddig nem teljesen tisztázottak, az azonban bizonyos, hogy az asztmás rohamot többnyire olyan ismert tényezők váltják ki, amelyek fokozott gyulladást és irritációt okoznak a légutakban, mint például a fertőzések, virágporok, füst, állatok szőre, vagy akár a stressz. Ezek a behatások ugyan nem minden esetben váltanak ki asztmás rohamot, de károsíthatják az egészséget.


Sok tényező, elsősorban allergiát okozó anyag, válthat ki asztmás rohamot.

 

a) Pollen= Virágporok. A füvek a fák és a virágok virágpor szemcséket bocsátanak ki, melyek gyakran okoznak allergiát. Mikor magas a levegő virágportartalma, lehetőleg ne tartózkodjon sokat a szabadban!

b) Erős illatok. A parfümök, mosó -és tisztítószerek, légfrissítők erős illatanyagai asztmás rohamot válthatnak ki. Kerüljük ezek használatát!

c) Dohányzás. Az aktív és a passzív dohányzás az asztmás rohamok kiváltásának egyik gyakori oka. Próbáljunk meg – orvosi segítséggel –leszokni a dohányzásról. Tudatosítsuk a gyermekben, hogy számára különösen veszélyes a dohányzás. Ne próbálja ki, mert gyorsan hozzászokhat!

d) Állati szőr. A háziállatok szőre erős allergiát okozhat. Néha, sajnos új gazdát kell keresnünk kedvencünknek.

e) Kártevők ürüléke és testrészei. Egerek, patkányok ürüléke, csótányok testrészei allergiát okozhatnak. Tartsa tisztán környezetét! Ne hagyjon elől ételmaradékot!

f) Háziporatka. A háziporatkák a leggyakoribb, allergiát okozó élőlények. Sűrűn portalanítsunk! Mossuk ki gyakran a takarókat magas hőfokon! Cseréljük a szőnyeget, vagy szőnyegpadlót parkettára, vagy csempére!

g) Fertőzések. A légúti vírusfertőzések gyakran váltanak ki asztmás rohamot.

h) Légszennyezés. A szennyezett levegő asztmás rohamot provokálhat. Ha lehet, ne lakjunk levegőt szennyező ipari létesítmény közelében!

i) Hideg, száraz levegő. Az asztmások egy része nagyon érzékeny a levegő hőmérsékletének és páratartalmának változására, elsősorban a hideg, száraz levegőre. A téli időszakban öltözzünk melegen!

j) Testmozgás. A fizikai terhelés (elsősorban a hosszútávfutás) nehézlégzést válthat ki. Fontos, hogy testmozgás előtt belélegezzük az orvos által javasolt gyógyszert.

k) Penészgombák. A penészgombák dohos, nyirkos felületeken élnek. Szellőztessük rendszeresen lakásunkat!

Hogyan kezeljük az asztmát?
A rosszul diagnosztizált és nem megfelelően kezelt asztma jelentős problémákat okozhat. Sok asztmás beteg szinte „hozzászokik” a tünetekhez és szinte észre sem veszi, hogy a betegsége korlátozza a mindennapi életvitelét. A betegek gyakran elfelejtik, vagy szándékosan nem használják az asztmás gyulladást csökkentő, megelőző gyógyszert, főleg olyankor, amikor jól érzik magát. Az asztmás tünetek megjelenésekor pedig csak a különböző hörgőtágító (rohamoldó) gyógyszerek belélegzésével próbálnak megszabadulni a panaszaiktól. Ezen hörgőtágító gyógyszerek azonban nem, vagy csak kis mértékben képesek befolyásolni az asztmás légúti gyulladást és így előfordulhat, hogy további állapotromlást okoznak.
Ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő az asztma alapos kivizsgálását követően hatékony, biztonságos és könnyen alkalmazható asztma kezelésre van szükség.


Az inhalációs (belégző) kezelés
Az asztma kezelésének leghatékonyabb és legbiztonságosabb módja a gyógyszerek belégzése, az inhaláció. Az inhalációs gyógyszerek spray, vagy porbelégző formájában állnak rendelkezésre.
Az inhalációs (belégző) kezelés technikája
Az asztma kezelésére használatos belélegezhető gyógyszerek két formában állnak rendelkezésre.
1. spray
2. porbelégző
Mindkét típusból többféle kapható. A sprayk használata gyártmánytól függetlenül egyforma. A porbelégzők felépítése és használata a gyártmánytól függ. A spray használatát nehezebb megtanulni. Ahhoz ugyanis, hogy a sprayből kiáramló gyógyszerköd a tüdőnkbe jusson az szükséges, hogy a spray megnyomásával pontosan egy időben szívjuk be a levegőt.
A porbelégzők használata egyszerűbb. Itt egy erőteljes, mély belégzésre van szükség, hogy a gyógyszer a tüdőbe jusson.
A spray használata
1. Vegye le a védőkupakot
2. Tartsa az eszköz függőlegesen, fúvókával lefelé hüvelyk és mutatóujja között, és rázza fel
3. Fújja ki a levegőt
4. A spray fúvókáját vegye a szájába a foga közé (ne harapja össze) és  zárja rá ajkait
5. Nyomja meg a tartályt és ugyanakkor egyenletesen, mélyen szívja be a levegőt
6. Tartsa vissza a levegőt 5-10 másodpercig, majd lassan fújja ki
7. Tegye vissza a védőkupakot
A porbelégzők használata
A porbelégzők használata a gyártmánytól függően eltérő, de általánosságban elmondható, hogy használatuk egyszerű és a készülékhez adott tájékoztató alapján könnyen megtanulható.
Példaként itt most a turbuhaler használatát ismertetjük.
1.    Fordítsa el és vegye le a védőkupakot.
2.    A turbuhalert (adagolócsavarral lefelé) függőleges helyzetben tartva fordítsa el a adagolócsavart ütközésig, majd vissza, biztosítva ezzel egy adag gyógyszer betöltését. A turbuhaler betöltésekor ne fogja meg a készülék szájrészét.
3.    Lélegezzen ki nyugodtan. (Fontos, hogy soha ne a turbuhaleren keresztül lélegezzen ki!)
4.    A készülék szájrészét helyezze a fogai közé majd zárja körül az ajkaival. Ezt követően erőteljesen és mélyen lélegezzen be a turbuhaleren keresztül. (Ne rágja, vagy harapja a szájrészt)
5.    Vegye ki az eszközt a szájából majd nyugodtan fújja ki a levegőt.
6.    Ha több, mint egy adag gyógyszert kell belélegeznie, akkor ismételje meg a 2.-5. lépéseket.
7.    Helyezze vissza a védőkupakot.
8.    Öblítse ki a száját folyadékkal. 
Az asztma kezelése
Ne felejtse el, hogy az asztmának a mai korszerű kezelési módszerek mellett nem szabad befolyásolni, korlátozni a mindennapi aktivitásokat. A megfelelő kezeléssel az asztmás tünetek megszüntethetőek illetve kontroll alatt tarhatóak. Világszerte több millió ember képes aktív és teljes életet élni annak ellenére, hogy asztmások, hiszen a kezelőorvosukkal szoros együttműködésben azon fáradoznak, hogy megfelelő kontroll alatt tartsák a tüneteiket.
Fontos, hogy az asztmára jellemző panaszok jelentkezése esetén minél korábban forduljunk orvoshoz, hiszen az időben elkezdett kezeléssel megelőzhető a légutak károsodása.
Az asztma kezelésére alapvetően kétféle gyógyszert alkalmaznak. Az egyik típusba tartozó gyógyszerek csökkentik az asztmás gyulladást és a légutak irritációját (ezek a gyulladáscsökkentő vagy megelőző gyógyszerek), míg a másik típusba tartozó gyógyszerek a hörgők tágításával csökkentik ill. megszüntetik az asztmás tüneteket. (ezek a hörgőtágítók)
Gyulladáscsökkentők
Az asztma a légutak krónikus gyulladása. Ha ezt a gyulladást akarjuk kezelni, akkor gyulladáscsökkentőre van szükségünk. Mivel a gyulladás krónikus – hosszan, akár egész életen át tartó – ezért ezeket a gyógyszereket hónapokig, évekig, vagy akár egész életen át kell alkalmazni. Ezek a gyógyszerek visszaszorítják a gyulladást és hatásukra a hörgők érzékenysége csökken, így előzik meg az asztmás rohamokat. Ezeket a gyógyszereket fenntartó gyógyszereknek nevezzük. Nem használhatók asztmás roham oldására, szerepük a megelőzés. Mivel a gyulladás állandóan jelen van a légutakban, nagyon fontos, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszereket rendszeresen használjuk.
Hörgőtágítók
A hörgőtágító gyógyszerek a hörgők falában lévő simaizmot ellazítják, így a hörgőket kitágítják, és a gyermeket levegőhöz juttatják. A hörgőtágítók egyik csoportjába tartozó gyógyszereknek a hatása gyorsan: 1-3 percen belül kialakul, ezért ezek az úgynevezett gyorshatású hörgőtágítók rövid időn belül enyhítik illetve megszüntetik az asztmás tüneteket. Míg más típusú hörgőtágítóknak a hatása lassan (20-30 perc múlva) kezdődik, de 12 órán keresztül tart.
Most már azonban elérhetőek olyan hörgőtágítók is, amelyek egy inhalációs eszközben biztosítják ezt a kétféle hatást, hiszen a hatásuk gyorsan:2-3 percen belül kialakul és ezt a hörgőtágító hatást 12 órán keresztül fenntartják.
Most már elérhetőek olyan kombinációs gyógyszerek is, amelyek egy belégző eszközben tartalmaznak gyulladáscsökkentő és hörgőtágító gyógyszert egyaránt.
A kombinációs készítményekkel elvégzett vizsgálatok egy részében az asztma kezelésére meghatározott időközönként, előre meghatározott, fix gyógyszer adagokat és bizonyos esetekben a fix dózisok miatt egyéb kiegészítő kezelést is alkalmaztak.
Míg a másik kombinált készítménnyel történt vizsgálatokban az asztma aktuális súlyossági fokához igazított ún. állapotkövető kezelést alkalmaztak, amely hatékonyságát tekintve jobbnak bizonyult. A betegeknek kevesebb gyógyszert kellett használniuk és ugyanakkor a tüneteik száma is csökkent.

forrás: www.asthma.hu
LAST_UPDATED2