Szavazások

1000főt meghaladó rendezvényeken a mozgóőrség vagy gyalogőrség kötelező?
 

Designed by:
Szappg
Hirtelen szívhalál PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Beregszaszy Szabolcs   
2008. november 17. hétfő, 20:31

 

Hazánkban évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban, ez naponta 60-70 embert jelent, azaz Magyarországon minden 30. percben meghal valaki kórházon kívül hirtelen szívhalálban. A betegek 20-30 %-a nyilvános helyen lesz rosszul, túlélési esélyeik ez esetben nem túl kecsegtetők, hisz újraélesztésükre az első tíz percben van a legnagyobb esély.
A hirtelen szívhalál hátterében, az esetek többségében (70%) a kamrai ritmuszavar, ún. kamrafibrilláció áll. Az említett kamrai ritmuszavar esetén a kamra falában található izomsejtek működése nem összehangolt, melynek következtében nincs hatékony összehúzódás, tehát vérkeringés. A kamrafibrilláció felléptétől számított 5 percen belül még valószínűleg maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, 10 perc után a túlélés esélye már minimális. Egészen 1960-ig számtalan szívmasszázs-technikai próbálkozás, elgondolás volt, köztük a nyílt szívmasszázs. 1960 óta (Safar) terjedt el a ma is használatos mellkasi kompresszió.
Az újraélesztés sikerét a gyors felismerés, hamar megkezdett újraélesztés, illetve a minél gyorsabban rendelkezésre álló defibrillátor készülék jelenti. Ugyanis a leggyakoribb keringésmegállási forma, tehát a kamrafibrilláció néhány percen belül leadott elektromos ütéssel megállítható. A meghatározott erejű (200-360 J) és lefutású elektromos ütés ugyanis egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg. Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktiválódik és beindul a saját, normál ingerképzés. Ennek sikeréhez nagy mennyiségű foszfát szükséges, melynek mennyisége a kamrafibrilláció alatt igen gyorsan fogy, tehát az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság esélye is. A mentőorvosi gyakorlatban rendszeresített a defibrillátor készülék.

Ápolói és laikus segélynyújtói gyakorlatban jól alkalmazható az ún. félautomata defibrillátor, amely pár éve már hazánkban is hozzáférhető. Jelentősége, hogy nemcsak orvosok használhatják, EKG-ismeret nem szükséges hozzá, kezelése rendkívül egyszerű.
Az Országos Mentőszolgálat orvos nélküli mentőautói közül jelenleg 140 mentőkocsi van felszerelve félautomata defibrillátorral, de a fővárosi tűzoltóság egyes gépkocsijain is megtalálható. Társadalmi kezdeményezés született, hogy félautomata defibrillátorral szereljék fel a tömegközlekedési eszközöket, önkormányzati hivatalokat, bevásárlóközpontokat stb. Természetesen a defibrillátor használatához nélkülözhetetlen bizonyos szintű elsősegélynyújtói és újraélesztési ismeret. Elképzelések szerint a gépjárművezetői egészségügyi vizsga tananyagába illeszkedne a félautomata defibrillátor használatának elmélete és gyakorlata.
Hazai viszonyok közt a komplex újraélesztés egy 30 órás tanfolyam keretében elsajátítható, míg a félautomata defibrillátor használatát 2 óra alatt lehet megtanulni.

Betegvizsgálat

Első teendőnk a gyors betegvizsgálat (eszméletlenség, légzés, keringésvizsgálat) az általános betegvizsgálati szabályok szerint.

1. Eszméletlenség vizsgálata: megszólítás, megrázás.

2. Légzés vizsgálata: hármas érzékeléssel. A légutak ellenőrzése után a beteg fejét hátraszegjük, fülünket az orrnyílása elé helyezzük, halljuk, érezzük az áramló levegőt, szemünkkel vizsgáljuk a mellkas mozgását.

3. Keringés vizsgálata: a nyaki ütőér tapintását csak tapasztalt ember végezze, helyette indirekt jelek figyelése - mozgás, nyelés, köhögés, légzés.

Amennyiben eszméletlen betegről van szó, akinek van légzése és keringése, akkor a légutak biztosítása szükséges. Ennek legegyszerűbb módja a stabil oldalfektetés.

Amikor a vizsgálat végzése közben kiderül, hogy a betegnek sem légzése, sem keringése sincsen haladéktalanul  CPR-t kell kezdeni.

Természetesen a professzionális újraélesztés nem várható el laikus elsősegélynyújtótól, ám az igen, hogy képességei szerint törekedjen a tőle elvárható legjobb ellátást nyújtani a bajbajutottnak.

A túlélési lánc:

 

 

1: korai helyzetfelismerés és segítség hívás ( 104,  112 )

2: Lehetőség szerint minél előbbi reanimálás megkezdése

3: Korai defibrilláció

4: Gyógyszeres, eszközös  ( ALS ) ellátás

 

 


„A korán megkezdett mellkasi kompressziók és befúvásos lélegeztetés a túlélés esélyét nem csupán egy kicsit javítja, hanem egyenesen megduplázza! Két kéz kell hozzá és a segíteni akarás.”

Dr.Diószeghy Csaba

 

LAST_UPDATED2